SZFB honlap fejlec HU

  • III. Székelyföldi Fotóbiennálé – 2017

ro terkep2Székelyföld Románia középső részének jól körülhatárolható történel­mi-néprajzi tájegysége. Régi oklevelekben Terra Siculorum és Regnum Siculorum néven szerepel. A székelyek határőr funkcióval idetelepített, harcos szerepük ellenértékeként előjogokkal ellátott népcsoport, akik társadalmuk történelmi-közigazgatási egységeit székeknek nevezték. A történelmi Székelyföld hét széket – Udvarhely-, Csík-, Maros-, Aranyos-, Kézdi-, Sepsi- és Orbai széket, valamint ezek alegységeit, úgynevezett fiúszékeket fog­lalt magába. 1876-ban a szé­kek helyén vármegyéket szerveztek. 1952 és 1960 között Románián belül a Magyar Autonóm Tartományt, majd a Maros-Magyar Autonóm Tartományt alkotta. Ma Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye többségében magyarok lakta részét jelenti. A székelyek a magyarság egyik, különleges történelmi tudattal, nyelvjárási és néprajzi sajátosságokkal rendelkező csoportja.


Az életet a domborzaton kívül a klíma is meghatározza. A hosszú, hideg telek és rövid nyarak sajátos ritmust szab­nak a mezőgazdasági tevékenységeknek, amelynek első számú terméke a burgonya. Jó híre van a pityókás (burgonyás) házi kenyérnek és a székely falvakból újra európai hódító útra indult kürtőskalácsnak.


A közösségbe tartozó családok állatainak egy seregben való tartása, a pásztor (bács) megfogadása, a Szent György napi juhkihajtás még mindig része az éves ciklusnak. Az ünnepi népszokások a hagyományőrzés látványos megnyilvánulá­sai. A falvakban élnek még az évszázadok óta gyakorolt farsangi, szü­reti, illetve vallásos ünnepekhez kötődő népszokások, a melyek a népviselet hasz­nálatára is alkalmat biztosítanak.
A hívogató falvak és városok vallásilag is sokszínűek és a várrá erősített templomok a történelem szavait suttogják a tatárdúlásoktól napjainkig. Székelyföld a legendák földje is. Szájról-szájra terjedtek a legendák, melyek tavak kialakulásáról, várakról, hegyekről, forrásokról, sziklákról, tündérekről szólnak, mesél itt minden fa és kő.


Egyik mesebeli helyünk a Csomád vulkáni kúpon található Szent Anna-tó, Kelet-Európa egyetlen nagyméretű, épen maradt krátertava. A vulkáni utótevékenység olyan veszélyes, ám gyógyító hatású jelenségekben nyilvánul meg, mint például a mofettának nevezett gázkitörések.


Ez a régió Európa borvíznagyhatalma. A Romániában palackozott ásvány­vizek több mint 40%-a Székelyföldről származik. Ugyanakkor számos út menti vagy éppen erdő mélyén lapuló borvízforrás vize olthatja szomjunkat, népi fürdő vize hűsíthet és gyógyíthat.


A Keleti-Kárpátok kanyarulatában fekvő régió kiterjedt erdőségeiben a látványosan gazadag flóra mellett az Európában már kihalt vagy ritka nagyvadak is megtalálhatóak: barnamedve, hiúz és szürke farkas.

0
0
0
s2smodern

HÍREK

Program

ARCHÍVUM

Szervezők | Organizatori | Organizers

Kovaszna Megye TanacsaHargita Megye TanacsaMaros Megye TanacsaKovaszna Megyei Muv KozpontHargita Megyei Muv Kozpont

Védnökség | Patronaj | Patronage

aafrmagyar fotosok vilagszovetsege

Partnerek | Parteneri | Partners

canonBalassi IntezetSzekely Miko KollegiumErdelyi Muveszeti KozpontTamasi Aron SzinhazM StudioSepsiszentgyorgyMegyehaza GaleriaKovacs

Támogatók | Sponsori | Sponsors

Kovacs PeksegTimko PeksegDioszegi PeksegStormerKobak DesignTimate

Médiapartnerek | Parteneri media | Media partners

mediapartnerek1mediapartnerek2mediapartnerek3mediapartnerek4

© Kovászna Megyei Művelődési Központ
Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye
Románia

 

Design: Tusa Nóra
Webfejlesztés: Digital Studio